2008 Lincoln MKZ
Sajnos a név semmit mondó oly nagy nevek után, mint a Continental vagy a Mark sorozat. Ez az MKZ olyan kis bumkfordi, míg az ember meg nem látja a névhez tartozó autót. Ekkor elgondolkozik, hogy feléledni látszik a Lincoln név? Esetleg a Fordnál a Mustang után újra elkezdtek autót gyártani? mondjuk ki, igen ez az autó tele van érdekességekkel. Adott a V6-os Duratec motor a maga 263 LE-jével, amit egy hatsebességes automataváltón lehet eljuttatni az elsőkerekeknek vagy felár ellenében az állandó négykerékhajtáshoz. Ráadásul mind a négy kerék független felfüggesztést kapott a kényelem érdekében.
Ez az autó igazán luxust igér, már ránézésre is. Először is azért mondjuk el, hogy 2007-ben megkapta az autó a J.D. Power díjat. Két dolgot is értékeltek az autóban, az egyik, hogy ötcsillagos törés tesztje volt, a másik, hogy a belső egy SYNC (hát nem tudom, ez a rendszer a Microsofthoz fűződik és remélhetjük csak, hogy nem küzd a szokásos gyermek betegségekkel
) rendszerrel van vezérelve és ez irányítja a beépített hangirányításos rendszert, a zenei központot és a telefont. Ezenkívül képes bármilyen Bluetooth® telefont is képes kezelni vagy ráköthető külső zenei egység is. A cég 6 év vagy 70 e mérföldes garanciával dobja piacra autóját. 
Természetesen ráütötte a mai kor a kissé egyen autó forma bélyegét, de legalább ez a modell egy külön autó és nem egy Ford/Mercury/Lincoln keverék.
Az orra egészen hasonló a konkurens Buick stílusához, de legalább nem annyira Japános mint az. Ez sokkal jobban sikerült. Egyedibb és még is elegáns.
A hátsója számomra először az 1998-as Maseratti Quattroporte fenekére hasonlítot és ez az autó több más apróságban is feltünik szerintem.
Aztán az arányokat nézegetve, már erősen GM-es, de inkább pár régebbi modell keveredik benne (az Omega Caddy verziójának lámpastlíusa), de ez adott dolog, hisz oda-vissza egymás gépeit nézegetik a konkurens gyártók.
Találóan egy teljesen egyedi hátsót készítettek, mint a konkurens Malibu esetén, ami azonnal felismerhetővé teszi az autót.
Nincs olyan érzése az embernek, hogy egy tucat autót lát. Lépjünk túl ezen és inkább nézzünk végig az autón.
Egy egységes forma az egész. Semmi különleges a fenekét leszámítva, de talán épp ezért néz ki elegánsnak. Egészen jól áll neki ez a nem túl sötét kék, ami nem volt régen a luxus autók választékában.
Azt viszont megállípithatjuk, hogy ez az autó nem a szürke színben lesz a legszebb, annak ellenére, hogy ez a divatszan ma az autó vásárlók körében. A többihez képest itt aránytalanul aprók lesznek az ablakok és nagy bálna lesz az alsórésze, de hát ez megint csak a kinek mi tetszik kategória.
A belső kialakításánál már érezhető, hogy igyekeztek a tervezők, annak ellenére, hogy az autó alapára épp csak átlépi 30 e dolláros határt. Természetesen most egy csúcsmodellről beszélünk és ennek kivitelét elemezzük, tehát az igények is mások, mint mondjuk egy Focus esetén lenne. A vevő aki ilyenre vágyik kilenc különféle színből választhat (fekete, műanyag piros
, gyöngy, szürke, ezüst, fakó zöld , kék, szürkés krém és fehér). 
A belsőtér kialakításához három változatot adnak (sötét, világos és homok) és innetől kezdve már csak ízlés kérdése az összeállítás.
Lássuk hát mi van belül az autóban. Azonnal látható, hogy igen, ez egy luxus autó, amerikai kivitelben. Végre ismét feltünik az apró és szép figyelmesség a körszámlapos analog óra, ahogy anno a Maseratti Quattroporte is készült.
Igaz itt nem aranyból van, de nem is ez a lényeg, hanem a stílus. Egy finom apróság ami újra megjelent.
Mielött bármit is írnék, jól látható, hogy nagyon nagy felület az ami belátható a vezető ülésből! Ez egy pozitív dolog. Akkor most jöhet a más. Nem szeretném ismételni a Flex cikkben írt soraimat, de egy elegáns autóban szerintem ne keverjük a króm díszeket a fa díszekkel. Ha lehet használjunk fa díszeket és csak a funkcionális króm alaktrészeket vagy legyen minden egységesen króm, de innetől sportos és nem elegáns. Aszürke kiegészítők sajnos nem feldobják a komor sötét hamgulatot, hanem nevetségesen festenek ott.
Számomra talán ez a belső volt a legérdekesebb és a kétféle szín ellenére még is szimpatikus maradt. Az autó nem komor, de még sincs az a kórház jellege. Az első ülések elektromosan állíthatóak és a vezető oldali memóriás.
Jól mutat a kékes megvilágítás. Itt egészen összeillik a burkolatokkal és egy kicsit sportos eleganciát nyújt. Szép ez a megoldás, bár egy világos burkolat mellett a kék fény már olyan Golfos jellegű...
Ennél a próbálkozásnál számomra idétlen a műszeregységek köré "eszkábált" kockológia, amikor az autó rengeteg köralakú lágy formát használ. A Mustangból átvett műanyag légbefúvók hihetetlenül igénytelennek néznek ki egy luxus autóban. A furnér kinézetű faimitációra nem vesztegetnék szavakat...
Igen adott a kétoldali digit klíma, egy igénytelen messziről legalább mutatós műanyag kezelőszervvel. Ráadásul alap a fűtött ülés! Végre egy pozitív dolog. Ami már nem annyira jó, de biztos van aki örül ennek, hogy klimatizálható is az ülés (reuma előre...
)
A csomagteret nem látom nagyon nagynak kategóriájában, de bőven elég lehet egy család igényeinek.
Összességében bármikor szívesen beleülnék egy ilyen autóba, csak dühítőnek tartom, hogy egy pár apróságra való odafigyeléssel egy igazi luxus színvonalú autó lehetne, amiért akár ewurópában is kapkodnának az emberek.
A motor adatai:
-V6 3,5 L (214 cui) Duratec DOHC 24 V, 263 LE, 338 Nm
Váltó:
- hatsebességes automata
, hogy szépen irogat, sajna időm az elmúlt másfél hónapban nulla, ami az ünnepek alatt változik, majd aktivizálom magam...
