Hali, érdekelne a véleményetek, nekem vannak kétségeim.
Biztató amit írnak... de...? Jó lenne beszélni valakivel akinek vannak tapasztalatai ez ügyben.
http://skpower.hu/category/keramia-bevonat
Hővédő kerámia
Moderátorok: TomiTomi, StangMan
Re: Hővédő kerámia
Nem hiszek az ilyen dolgokban. Az én véleményem, hogy semmi nem rögzíti a dugattyúhoz. Darabok fognak leszakadni belőle, amik összekaristolják a hengerfalat, törik a gyűrűt, sértik a dugót. Jobb esetben simán távozik a kipufogón keresztül. Ha ez a dolog működne, nem a kis fogyasztótól akarnának kicsi pénzt érte, hanem eladnák a motorgyártóknak, és minden motorban ez lenne....
Én még soha nem láttam szétszedett Forma-1-es motort. Gondolom a hirdető többet is, így biztos igaz amit mond, és használják ezt a technikát... Cserélik is a motorokat sűrűn:) Az F1 dugattyúk amúgy alamériumbú (ötvözetből) vannak (forrás Wikipedia). Mennyi a fajsúlya ennek a rétegnek? Nagyobb, mint a dugók anyagáé?
12-13 éve még a NiKaSil (Nickel-Karbid-Silícon) bevonat volt a csúcs, akkor már vagy 30 éve ezt használták a motorsportban. Persze azóta sokat fejlődött a világ, de ahogy nézem a Porsche még mindig ezt használja... Ez sem a dugóra kerül, hanem a hengerfalra, elektrolízissel, tehát tényleges kémiai kötés jön létre a hengerfal és a felvitt réteg között. Éppen ezért az ilyen hengerek többnyire nem fúrhatóak, hanem dobósak (sérülés, méreten túli kopás esetén)
Persze ez csak az én véleményem.
Én még soha nem láttam szétszedett Forma-1-es motort. Gondolom a hirdető többet is, így biztos igaz amit mond, és használják ezt a technikát... Cserélik is a motorokat sűrűn:) Az F1 dugattyúk amúgy alamériumbú (ötvözetből) vannak (forrás Wikipedia). Mennyi a fajsúlya ennek a rétegnek? Nagyobb, mint a dugók anyagáé?
12-13 éve még a NiKaSil (Nickel-Karbid-Silícon) bevonat volt a csúcs, akkor már vagy 30 éve ezt használták a motorsportban. Persze azóta sokat fejlődött a világ, de ahogy nézem a Porsche még mindig ezt használja... Ez sem a dugóra kerül, hanem a hengerfalra, elektrolízissel, tehát tényleges kémiai kötés jön létre a hengerfal és a felvitt réteg között. Éppen ezért az ilyen hengerek többnyire nem fúrhatóak, hanem dobósak (sérülés, méreten túli kopás esetén)
Persze ez csak az én véleményem.